A Scientology összefoglalása tudósok számára
L. Ron Hubbard írása
(folytatás)
Valamivel kevesebb mint tizenkilenc évvel az első könyv után megtaláltam a támadások mikéntjét és miértjét.
Bár motiválhatta és pénzelhette volna őket valamelyik egyház vagy az állam, nem ez volt a helyzet.
A tizenkilenc éven át tartó támadások rejtett mögöttes okai a kutatási pénzalapok voltak.
Az én időmben ezek nem voltak elérhetők. A háború után azonban, 1948‑ban, pszichológiai és pszichiátriai csoportok nemzetközi szervezeteken keresztül létrehoztak egy kutatási pénzalapokkal foglalkozó tevékenységet. A kormányok elképzelhetetlenül nagy összegekkel járultak hozzá ezekhez, ők pedig hihetetlenül csekély, sőt törvénytelen, illetve tisztességtelen eredményeket értek el emberkísérleteikkel.
A munkámat, ahogy most összeillesztem a darabokat, nem tudom, miért, de fenyegetésnek tekintették az ilyen, pénzalapoknak adott juttatásokra nézve. A gyógyításból származó bevételeket is féltették. Éveken keresztül úgy gondoltam, hogy az utóbbin nagyobb volt a hangsúly. De ez nem igaz. Láttam a juttatásokat, és azoknak a listáit, akik ezekből a pénzekből kaptak.
Nincs abban semmi rossz, ha kutatásokra pénzt adományoznak. De ezt tudományos tevékenységként tenni, olyan embereknek juttatva ezeket az összegeket, akik képzetlenek mindenféle tudományos módszertan, illetve erkölcs területén, súlyos hiba volt. A biológusokkal, vegyészekkel és más tudósokkal ellentétben a pszichológusok és a pszichiáterek semmit sem tudnak a tudományos módszerekről, keveset vagy semmit sem tudnak a matematikáról, és nem rendelkeznek azzal az alapvető fegyelemmel sem, amely a tudósokat összetartja. Tekintélyelvű tárgyakból kapnak képzést, és a megközelítésük is tökéletesen tekintélyelvű.
A pénzalapokat nem tényleges kutatásokra fordítják, hanem egyszerűen odaadják a barátaiknak. Dokumentumaim vannak erről.
A dollármilliók folyamát tizenkilenc éven át világszerte arra használták, hogy megtámadjanak minden független kutatót, és hogy támogassák a politikai kontroll legőrültebb terveit, amelyeket valaha olvastam. Nem tennék ilyen kijelentést, ha nem lennének a kezem ügyében a dokumentumok, amelyeket olyan orvosok küldtek el nekem, akik szintén nem kedvelik ezeket az embereket.
Tehát a végkövetkeztetésem az, hogy súlyos hiba képzetlen és hozzá nem értő személyeknek korlátlan kutatási összegeket juttatni, mivel ez önmagában egy kicsiny, elkülönült területté válhat, amely erőszakosan védelmezi önmagát, és teljesen végzetes a környezetére nézve.
A humán tudományok azért nem tartottak lépést a természettudományokkal, mert a humán tudományok területén nem voltak igazi tudósok. Hiányoztak a természettudósok alapvető szabályai és erkölcsei.
Mégis a teljes társadalmi rend haladása azon áll vagy bukik, hogy a humán tudományok behozzák‑e az elvesztegetett időt. A légkör azonban, amelyben a kutatást el kell végezni, nem sokat változott Hegel kora óta.
Komolyan és hatékonyan dolgoztam ezen a területen úgy, hogy megtagadtak tőlem minden támogatást, és fantasztikusan túlfizetett ellenfelekkel hadakoztam.
A társadalom általánosságban véve nem ellenzi a haladást ezen a területen. Az egyházak sem. A kormányok viszont az inkompetens „szaktekintélyek” buzdítására megtámadják a komoly alapkutatók minden előrelépését.
Kevesen rendelkeznek azzal a bátorsággal, illetve kitartással, hogy szembenézzenek az ilyen ellenállással, és még a munkájukat is folytassák.
A minden ilyen jellegű munkát lejárató kampány az ilyen jellegű munka lehetőségét is hiteltelenné teszi, és elbátortalanítja a valódi tudósokat.
Annak idején láttam, ahogy a túlpénzelt érdekcsoportok sürgetésére az Egyesült Államokban az FDA végzett az elme finom energiáit kutató dr. Wilhelm Reichhel. Láttam másokat is, akik gonosz támadások kereszttüzébe kerültek, mert megpróbáltak haladást elérni a humán tudományokkal kapcsolatos ismeretek terén.
Egy ideje már nem kérek kutatási támogatást, és nincs is rá szükségem.
Áttörést értem el ezen a területen. Harmincnyolc évnyi kemény munkába került. A módszer sikeres. Alá lehet vetni a szokásos tudományos bizonyítási eljárásoknak és ellenőrzéseknek. Kompetens személyek tesztelték újra és újra. Rendelkezésünkre áll ötvenöt axióma, jelentős mennyiségű adat az alkalmazásról, és több mint tizenhatmillió szónyi összegyűjtött anyag.
Néha azzal vádolnak, hogy visszatartom az adatokat. Az anyagok elérhetőek nyilvános és professzionális alkalmazásra is. De amikor felajánlottuk az USA‑nak a tudósok IQ‑jának növelésére és a pilóták reakcióidejének felére csökkentésére, a washingtoni irodánkat önmagukat szövetségi rendőrbírónak feltüntető kikötői munkások rohanták meg csőre töltött fegyverekkel, és néhány könyvvel együtt elvittek egy általunk használt Wheatstone‑hidat is.
A legszokatlanabb eszközöket kellett használnom a kutatás előreviteléhez.
Ez egy rövid esettörténet annak bemutatására, hogy miért nem folyt semmilyen igazi tudományos tevékenység a humán tudományok területén. Egy természettudós el sem hinné, hogy mekkora káosz, hozzá nem értés, tisztességtelenség és ellenségeskedés található ezeken a területeken.
